KAPOSVÁRI SZC JÁLICS ERNŐ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SZAKISKOLA

7530 KADARKÚT, FŐ U. 1. OM: 203027/032

Tájékoztató elemzés a 2022/2023-as tanévben megkapott kompetenciamérések

eredményeiről

Intézkedési terv a 2023/2024-es tanévre

Kadarkút, 2023. szeptember 01.

P.H.

…………………………………………

Iván László

igazgató

Tartalom

A tanulók családi háttere. 2

A tanulók fegyelme, motivációja. 2

A humán erőforrás/a tantestület jellemzői 3

Létszám, szakos ellátottság. 3

Szervezeti keretek a belső szakmai párbeszédben. 3

Tárgyi feltételrendszer. 4

Tantermek felszereltsége. 4

Számítógépek. 4

Fejlesztő eszközök. 4

Az intézményvezetés pedagógiai folyamatokat ellenőrző tevékenysége az érintett feladatellátási helyen. 4

Kompetenciafejlesztést célzó pedagógiai tevékenység ellenőrzése. 4

Az intézmény létszámadatai 5

Átlageredmények. 6

A feladatellátási hely eredménye a tanulók CSH-indexének tükrében. 8

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya. 8

Társadalmi környezet 18

Külső okok (általunk nem befolyásolható) 20

Belső okok. 20

Probléma-lista, súlyozás. 21

Célmeghatározás. 21

Eddigi intézkedések, javaslatok. 26

A tanulók családi háttere

Mivel a kompetenciamérések kapcsán a beküldött tanulói kérdőívek alapján a tanulók kétharmadánál kevesebbnek volt családiháttér-indexe (CSH-index), így a tagintézmény CSH-indexének számításához nem állt rendelkezésre elegendő adat. Az osztályfőnökök felmérése alapján megállapítható, hogy az iskola tanulói közül csak kevesen élnek rendezett körülmények között „teljes” családban. Többségüknél a szülők elváltak, gyakran a szüleiktől külön élnek, a tanulók elég magas %-a pedig nevelt gyermek. A szülők többségéről elmondható, hogy alacsonyan képzett, jórészt csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Szülői értekezleteken, inkább a kevés (tanulási vagy magatartási) problémával küzdő tanulók szülei jelennek meg. A szülői értekezletek látogatottsága alacsony.

A tanulók fegyelme, motivációja

A többi intézménytípushoz hasonlítva köztudottan szakközépiskolában sokkal több a magatartási, fegyelmi probléma, amely a 9. évfolyamokon, a frissen kialakuló osztályközösségeknél csúcsosodik ki. Szoros kapcsolat mutatható ki a fenti fegyelmi helyzet és a tanulók alacsony motivációs szintje között. Az általános iskolák végzős tanulóit nagyrészt Kaposvár gimnáziumai és szakközépiskolái iskolázzák be. Azon tanulók, akik a gimnáziumokba nem nyernek felvételt, általában a rendvédelmi, sport, pénzügyi, informatikai, egészségügyi vagy kereskedelmi technikumokat részesítik előnyben. A vendéglátós iskolák nagy száma miatt kiélezett versenyt kell folytatunk a környező városok hasonló profilú iskoláival szemben. Főként azok a tanulók maradnak a Jálicsban, akiket máshova már nem vettek fel, valamint testvéreik régebben iskolánk tanulói voltak. 

Ők számos tanulási kudarcot éltek már át, szó szerint viszolyognak az iskolától, így az iskola közismereti, szakmai oktatóitól rendkívüli pedagógiai erőfeszítéseket igényel az iskolarendszerben történő tartásuk. Ráadásul a felnőttképzések lehetősége (rövidebb képzési idő, anyagi juttatás a képzés idejére) arra motiválja ezt a réteget, hogy az iskolarendszerű képzésből kimaradva a felnőttképzést válasszák.

A humán erőforrás/a tantestület jellemzői

Létszám, szakos ellátottság

Az iskola működését nagymértékben segíti, hogy helyben két gyógypedagógus szakemberrel rendelkezik. 

Szervezeti keretek a belső szakmai párbeszédben

A tagintézményben 2 munkaközösség működik: közismereti és szakmai. A munkaközösségek közötti együttműködést a nevelőtestületi értekezletek mellett a vezetői értekezletek is segítik. A szervezett szakmai napok minden résztvevővel kiegészítve adnak lehetőséget a szakmai párbeszédre.

Tárgyi feltételrendszer

Tantermek felszereltsége

A tagintézmény 8 osztályteremmel, 5 csoportteremmel, 1 tanári-szobával, 1 kabinet teremmel, 2 szertárral, 3 irodával, 1 cukrász tanműhellyel rendelkezik. A szakács gyakorlati képzést Kaposváron oldjuk meg. Nem rendelkezik zsibongóval(közösségi térrel), öltözőkkel, saját tornateremmel, nyelvi laborral. A tantermek felszereltsége mondható, digitális táblával 3 terem rendelkezik. Nehézséget okoz a nyomtatók kevés száma és korlátozása.

Számítógépek

 Iskolánk informatika teremmel rendelkezik. Jelenleg 20 asztali géppel, 10 laptoppal, 20 tablettel egészült ki az eszközállomány. 

Fejlesztő eszközök

Fejlesztő eszközök gyakorlatilag nincsenek iskolánkban.

Az intézményvezetés pedagógiai folyamatokat ellenőrző tevékenysége az érintett feladatellátási helyen

Kompetenciafejlesztést célzó pedagógiai tevékenység ellenőrzése

A tagintézmény szakmai programja kiemelten kezeli az alapkompetenciák fejlesztésének szükségességét. Az iskolai munkatervben feladatként került meghatározásra, hogy a kilencedik évfolyamtól folyamatosan készítsük fel a tanulókat a kompetenciaméréshez hasonló helyzetekre. A kompetenciafejlesztést célzó pedagógiai tevékenység az önértékelési folyamat dokumentumelemzése során, az óralátogatások alkalmával, valamint a munkaközösség-vezetők beszámoltatásával került ellenőrzésre.

Helyzetelemzés (A 2021/2022-es Országos kompetenciamérés tükrében)

Azintézmény létszámadatai

                                                   Átlageredmények

Mérési terület	Évfolyam	Átlageredmény (megbízhatósági tartomány)
		Az intézményben	Országosan
Matematika	10.	1418 (1371;1467)	1646 (1645;1647)
Szövegértés	10.	1376 (1326;1416)	1600 (1598;1601)

                                                          Az intézmény eredményénél szignifikánsan     alacsonyabb az adott érték                                                                                                   

                                                                Az intézmény eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől  

                                                                  Az intézmény eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték

                                                A feladatellátási hely létszámadatai

Piros szín jelzi, ha valamely évfolyamon és képzési formábana feladatellátási hely CSH-indexe vagy a 2020.évi eredmények alapján a várható eredmény nem becsülhető megbízhatóan.

* Azok a tanulókszerepelnek a létszámban, akik alapján a feladatellátási hely átlagos CSH-indexe számolható és az adott mérésiterület jelentésében szerepelnek. Az egyes mérési területeken a CSH-indexszel rendelkezők száma eltérhet.

                                                                                    Átlageredmények

Afeladatellátási hely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték

Afeladatellátási hely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktőlA feladatellátási hely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték

A feladatellátási hely eredménye a tanulók CSH-indexének tükrében

                                       A feladatellátási hely eredménye szignifikánsan magasabb a várhatónál

                     A feladatellátási hely eredményenem különbözik szignifikánsan a várhatótól

       A feladatellátási hely eredménye szignifikánsan gyengébb a várhatónál

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya

A minimumszintet el nem érő tanulók aránya

Országos kompetenciamérés eredményei (Alapadatok)

                                      országos átlag                      országos szakképző iskolai átlag       

                                                         kis szakképző iskolai átlag

Technikus tanulóink csak 2022-ben vettek részt mérésben. Ekkor mind matematika, mind szövegértés területen gyengébb eredményt értek el az országos átlagnál, illetve az országos szakképző iskolai átlagnál, viszont a kis szakképző iskolai átlaghoz viszonyítva hasonló eredményt értek el. Ez szép eredmény.

Szakképzős tanulóink 2021-ben mind matematika, mind szövegértés területen az országos átlagnál gyengébb értéket értek el, viszont teljesítményük mindkét területen nem különbözött szignifikánsan sem az országos szakképző iskolai átlagtól, sem a kis szakképző iskolai átlagtól. Ez nagyon szép eredmény. 2022-ben viszont minden területen gyengébb eredményt értek el mindhárom viszonyítási csoport átlagánál. 

Az 1. szint alatt teljesítő tanulók aránya 2022-ben szakképző évfolyamon matematika területen 14%, szövegértés területen 0% az intézményi célt részben sikerült elérni.

Az 1. szint alatt teljesítő tanulók aránya 2022-ben technikus évfolyamon matematika területen 0%, szövegértés területen 0% az intézményi célt  sikerült elérni. 

Az alapkompetenciák fejlesztése továbbra is kiemelt célja az intézménynek.

Országos kompetenciamérés eredményei (Hátránykiegyenlítés és a tudás fejlesztése)

2022-ben sem a technikus tanulók, sem a szakképző iskolai tanulók esetében nem volt elegendő adat a várható eredmény becsléséhez.     

 A jövőben törekedni kell a háttérkérdőívek biztosítására, mely segíti a várható eredmény becsült értékének meghatározását.

Technikus tanulóink esetében nem volt korábban mérés, így viszonyítási alap sem volt.

Szakképző iskolásaink 2022-ben mindkét területen rosszabb eredményt értek el, mint a korábbi három év mérésekor, kivéve matematika területen volt az egyik évhez hasonló a teljesítményük. 

Iskolánk egyik évben sem tartozott a kiemelkedően teljesítő intézmények közé.

,

KÖVETKEZTETÉSEK

MATEMATIKA

SZÖVEGÉRTÉS

• Az ábrából is jól látszik, hogy iskolánk tanulói többségében a 3. szinten teljesítettek matematikából és szövegértésből egyaránt.
• A matematikai gondolkodást sok esetben nehezíti a gyenge szövegértés, hiszen a feladatokat többsége szöveges feladat.
• A felmérés végén a tanulók panaszkodtak, hogy a 4 x 45 perc alatt nagyon elfáradtak, a 45 perces mérések alatt a feladatok egy részét már nem tudták megcsinálni. A két-két matematikai, szövegértési mérés helyett elegendő lenne mindkét tantárgyból egy-egy mérést végezni. 
• A felmérésvezetők elmondták, hogy a tanulóknak a 4 óra koncentrálás, figyelem, munka nagyon megterhelő volt, szemmel láthatóan uralkodott el rajtuk a fáradtság. Célunk az, hogy a következő méréseken jobb eredményt érjünk el, főleg a matematika eredményeken javítsunk.

NSZFH mérések eredményei

2022 ősz: Bemeneti mérés (szakképző iskola 9. évfolyam, 19 fő)

            J az országos/szakképző iskolai eredménynél magasabb az iskolai eredmény      

L az országos/szakképző iskolai eredménynél alacsonyabb az iskolai eredmény

A 2022-es bemeneti mérés során 9. évfolyamos tanulóink matematika területen az országos átlagnál alacsonyabb eredményt értek el, míg anyanyelv és a tanulási képességek területén az országos átlagnál jobb eredmény született. Ez mindenképp bíztató! 

2022  tavasz: Kimeneti mérés (szakképző iskola 10. évfolyam, 25 fő)

            L az országos/szakképző iskolai eredménynél alacsonyabb az iskolai eredmény

A 2022-es kimeneti mérésben 10. évfolyamos diákjaink minden területen az országos átlagnál alacsonyabb eredményt értek el.

A bemeneti méréshez képest matematika kompetenciaterületen 9 fő javított, s 7 fő rontott; anyanyelv kompetenciaterületen viszont 15 fő javított, 1 fő azonos szintet írt, s nem volt olyan, aki rontott.

Tapasztalatok a mérés alkalmával

• A tanulók nem veszik komolyan a mérést, céljuk, minél előbb túl lenni rajta. Sietnek, kapkodnak, nem gondolkodnak a feladatok megoldása közben.

ELEMZÉS

Társadalmi környezet

A tankötelezettség korhatárának fokozatos emelése, a rendszerváltás utáni üzembezárások hatására jelentősen (gyakorlatilag 100 %-ra) növekedett az általános iskola után továbbtanulók aránya. 

A gimnáziumok számának, ezáltal a férőhelyek emelkedésének hatására megnőtt az adott középiskolai korosztályon belül a gimnáziumi tanulók aránya. Ennek következtében a tanulók jelentős része a képességeihez mérten magasabb szintű képzésben vesz részt. 

Korábban a tanulók 15-20 %-a nem tanult tovább, mert a mezőgazdaságban, vasútnál, erdőgazdaságban találtak megélhetést. A tankötelezettség felemelésével azok a tanulók kerültek be a szakképzésbe, akiknek ez nem állt szándékában. Mivel az iskolában oktatott építőipari szakmák a köztudatban leértékelődtek a többi szakmához képest, így a „maradék elv” alapján hozzánk olyan képességű tanulók kerültek, akiknek néhány évtizeddel ezelőtt eszükbe sem jutott az általános iskola után tovább tanulni. Ezt a tendenciát erősíti, hogy az intézményünket kötelező beiskolázó intézménynek tekintették. Felvételi hiányában bárki bekerülhet az iskola valamelyik tagozatára.

Sajnos a szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulóknál is a tanulmányi eredmények romlása figyelhető meg, hiszen olyan képességű tanulók vannak a szakközépiskolai képzésben, akik korábban a szakiskolák padjait koptatták.

A szövegértési „eredményeket” a funkcionális analfabéták egyre nagyobb arányú megjelenése támasztja alá. Az általános iskola képzés alsó tagozatán az olvasás tanítási kísérletek és az ott folyó verseny (hogy minél előbb tudjanak olvasni, írni, számolni) hatására a tanulók egy része már az alsó tagozaton leszakad. A következmény az, hogy a jól teljesítőkkel nem lesznek képesek együtt haladni, végérvényesen leszakadnak. Az így szerzett tudásuk felszínes, rövid ideig tartó. Ez a lemaradás az értő olvasás hiánya miatt felső tagozaton is tovább növekszik, a tanulás iránti motiváció, ha ki is alakult, az évek során folyamatosan eltűnik. A tanulók kudarcélmények sorozatát szenvedik el az általános iskolában is, majd ezek a tanulók kerülnek (kényszerítjük be) középiskolába.

Sajnos a család szerepe is nagy változáson (rossz irányú) ment át az utóbbi évtizedekben.

 A hozzánk kerülő tanulók jelentős része hátrányos helyzetű, szülei alacsony képzettségűek, munkanélküliek, sok köztük az elvált, a nagyszülők által nevelt, illetve állami gondozott.

Az utóbbi években Somogy megye az ország leghátrányosabb megyéi közé került, nőtt a munkanélküliség, a fizetések itt a legalacsonyabbak országos szinten. A családok elszegényedtek. A szülők a család megélhetésével foglalkoznak, akár több állást is betöltenek, a gyerekeikkel nem érnek rá foglalkozni. A munkanélküli szülők esetén már szükség van a tanulók munkájára, amely sok esetben a család egyetlen anyagi forrása. A kereset visszaesés következtében nőtt a szegénységben élő 16-24 éves fiatalok száma. 

A családok rossz lakáshelyzete miatt a tanulóknak nincs lehetőségük, hogy elvonuljanak és nyugodt körülmények között tanuljanak. Ez is indoka lehet a gyengébb tanulmányi eredményeknek. 

Az elszegényedett családok nem juthatnak hozzá a számítógépekhez, az internethez, a lexikonokhoz, szakkönyvekhez vagy csak egyszerűen könyvekhez. 

A szabadidő passzív eltöltése növekszik: egy felmérés^[1] alapján a fiatalok napi 3,5 órát tévét vagy újabban Youtube videókat néznek, akár egész éjszakákon át számítógépes játékokkal játszanak, illetve facebook-oznak, így nem marad idejük a tanulásra. 

Az okokat vizsgálva, a következőket találtuk:

• A tanulók motivációja nem megfelelő, nem érdekeltek a jobb eredmény elérésében.
• A pedagógusok által közvetített motivációk nem elég erősek.
• Sok az igazolt és igazolatlan hiányzás.
• a szülők nem mindig azonosulnak az iskola céljaival, nem motiválják gyermekeiket jobb eredmény elérésére.
• A 4x45 perces folyamatos munka túl sok a tanulóknak, elfáradnak, a munka felénél feladják a munkát. 
• A szövegértési problémák miatt a matematikai feladatok szövegét sem értik, ez a feladatok megoldásában nehézséget okoz nekik.
• Az iskola hátrányos szerkezete (szakközépiskola és szakiskola) nehezíti a jobb eredmény elérését. A gimnázium, gimnázium–szakközépiskola, csak tisztán szakközépiskola előnyösebb helyzetben van nálunk.
• A követelmények kettőssége miatt a tantervek megvalósításának, és a kompetenciamérésre való felkészülésnek egyszerre nehéz megfelelni. 

Külső okok (általunk nem befolyásolható)

Országos mérések bizonyítják, hogy a családok lakáshelyzete rossz.  A tanulóknak nincs lehetőségük arra, hogy elvonuljanak és nyugodt körülmények között tanuljanak. 

Növekedett a szabadidő passzív eltöltésének ideje: TV-nézés, videozás, CD-MP5 hallgatás, számítógépezés, telefonozás. Egy felmérés alapján (Dessewffy 2004) a korosztályhoz tartozó gyerekek több mint 40 %-a napi 3 órát néz tévét. Ha kiszámítjuk, hogy 6-7 órát tölt az iskolában, kb. 1 órát az iskolába jövetellel és hazamenetellel, 3 órát tévénézéssel, az 10-11 óra. Tisztálkodás, étkezés, stb., újabb kb. 2 óra. Ez összesen 13 óra. Ha a 8 óra alvást hozzá számoljuk, az 21 óra. Hetente kétszer-háromszor szórakozóhelyre, plázába is elmegy, gyakorlatilag alig marad a 24 órából idő a tanulásra.

Belső okok

A tanulók nem érdekeltek a jobb eredmény elérésében: motiválatlanok.

A 2013-as évtől kezdve a mérésben részt vevő szakközépiskolai tanulók heti 1 órában tanulják a matematikát, mint a korábbi években a 9-10. évfolyamos „orientációs” képzésben részt vevő, majd ezután szakképzésben részesülő tanulóink.

A követelmények kettőssége: a tanterveknek és a kompetenciaméréseknek való megfelelés.

Probléma-lista, súlyozás

Célmeghatározás 

Intézkedési terv a 2023/2024-es tanévre a kompetenciák fejlesztésére

Eddigi intézkedések, javaslatok

A kulcskompetenciák fejlesztésének érdekében a következő intézkedésekre került sor:

• Az oktatók és szakoktatók munkaköri leírásába feladatként bekerült a kulcskompetenciák fejlesztése, tanítási órákon és azon kívül.
• A szakmai programunkba bekerült a kulcskompetenciák fejlesztésének fontossága.
• A pedagógiai célok között szerepel az eredményes szereplés a kompetenciamérésben. Eljárásrendet alakítottunk ki kulcskompetenciák fejlesztésére. 
• Az éves munkatervbe bekerült a próba kompetenciamérések szervezése.
• A korábbi kompetenciamérések feladatlapjait és megoldásait hozzáférhetővé tettük a tanárok munkájához. 
• Tanmenetekben tervezzük a kompetenciamérésre való felkészítést.
• 9. osztályban is megkezdjük a kompetenciamérésre való felkészítést.
• A szülőket igyekszünk jobban megnyerni céljainknak, jobban bevonjuk őket a tanulók motiválásába.
• Igyekszünk új motivációs ötleteket kidolgozni.

Kadarkút, 2024. május 31.